Elnökségi Hírlevél – 51. szám – 2020.04.21.

Kedves Sporttársaink!

A napokban megjelent 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet szabályozza a gazdasági társaságok és civil szervezetek legfőbb döntéshozó szerveinek működését és döntéshozatalát a jelenlegi rendkívüli jogrend alatt. Fontos kérdések, hiszen működésünk alapvető elemeiről kell döntéseket hoznunk. Ilyen pl. a pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági melléklet, a költségvetés, a székhely címünk módosítása, stb.

A Kormány 102/2020.(IV.10.) Korm. rendelete egyértelműen fogalmaz: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020.(III.11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a polgári jogi szabályok szerint létrejött jogi személy (egyesületek, szövetségek, gazdasági társaságok stb.: továbbiakban jogi személy)

2020. április 11. napjától a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (ez alatt érteni kell a civil törvényt, a sporttörvényt és ezek végrehajtási rendeleteit is) az alábbi rendelkezésekkel kell alkalmazni. A fő szabály, hogy a jelen helyzetben egyetlen szervezetnek sem kell biztosítania a nyilvánosságot, azaz a döntéseinek meghozatalánál ezen kritériumnak nem kell megfelelni.

A rendelet legfontosabb tiltó szabálya, hogy a jogi személy döntéshozó szervének ülését (közgyűlés, taggyűlés) nem lehet megtartani, ha az a tag személyes részvételét igényli. A rendelet ezen tiltására adja meg a jogi kereteket, hogy a jogi személy törvényes működése biztosítható legyen.

Ennek alapján az Elnökségnek, mint ügyvezető testületnek két lehetséges választása van. Az egyik egy a fenti rendelet adta felhatalmazás szerinti egyszerű ügyvezetői (elnökségi) döntés, mellyel az alapító okirat módosításától eltekintve, minden más szükséges döntést meghozhatna az elnökség, ide értve a pénzügyi beszámoló elfogadását is.

5. § (1) Ha a 3. § (3) bekezdésében meghatározott eset nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal – a jogi személy ügyvezetése határoz.

Ennek feltétele az alábbi:

5. § (4) A jogi személy ügyvezetése az (1) bekezdés szerinti döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

Az Elnökség azonban úgy döntött, hogy csak a legszükségesebb, végső esetben élne ezzel a fent vázolt lehetőséggel, és inkább az alábbi, kissé bonyolultabb, de demokratikusabb utat választaná, ez pedig a fizikai ülés tartsa nélküli, elektronikus írásos szavazás útján lebonyolított döntéshozatal lenne.

Ennek jogszabályi háttere a következő:

2. § (2) A jogi személy döntéshozó szervének

a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy

b) határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,

akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

A rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében az elnökség köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Az írásbeli szavazás módja kapcsán a rendelet úgy fogalmaz, hogy a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdés], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén:

• A szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,

• A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

• A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

• A tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti, tehát az elnökség dönt arról, hogyan írásbeli szavazás, vagy videókonferencia lesz, mivel a mi esetünkben a nagy létszám kizárja a videokonferenciát, így írásbeli döntéshozatal mellett döntöttünk.

• A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma

– és az arra adott szavazat.

• A tag a szavazatát elektronikus úton megküldheti.

• A rendelet szerint a felügyelőbizottság tagjainak tájékoztatására és a közgyűlésen való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.

Mindezeket figyelembe véve az Elnökség a következő lépéseket tervezi:

– A „közgyűlést” az eredetileg kiírt napirend szerint, fizikai ülés tartása nélkül, elektronikus úton leadott, írásos szavazás formájában bonyolítjuk le. A napirend tehát nem változott.
– Az eredetileg már összehívott, csak a helyzet miatt halasztásra került közgyűlésre érvényesített mandátumok érvényesek. A küldöttek/mandátumok listája tehát nem változott.

– A napirend szerinti anyagokat, a határozati javaslatokkal együtt, még e hónap vége előtt elektronikus levélben kiküldjük a mandátummal és szavazati joggal rendelkező küldöttek részére, akik a jogszabály szerint 15 napot kapnak majd az IGEN, NEM, vagy TARTÓZKODOM szavazataik elektronikus úton, írásban történő megküldésére.

– A küldöttek felé történő megküldéssel egyidőben az anyagok nyilvánosság számára is érdekes részét elérhetővé tesszük a honlapunkon annak ellenére, hogy a vonatkozó Kormányrendelet a közgyűlésünk nyilvánosságát megszüntette.

Továbbra is számítunk támogatásotokra és segítő észrevételeitekre.

Az MDLSZ Elnöksége nevében, sporttársi üdvözlettel,

Dr. Fábián Lajos

alelnök